Dióhéjban az iskolaérettségi vizsgálatról. A vizsgálat megmutatja, hogy milyen fejlettségi szinten állnak egyes, az iskolai előrehaladás szempontjából kritikus készségek.
Melyek ezek a területek? A szocialitás, az írásmozgás-koordináció, a tapasztalati összefüggés-megértés, a beszédhanghallás, a tapasztalati következtetés, a relációszókincs és az elemi számolás.
A vizsgálat számos területet felölel és kiegészülhet más megfigyelésekkel, feladatokkal is, ezért nem egyalkalmas találkozás. A vizsgálatban résztvevő kisgyerek életkora - egyéni hozzáállása - sem enged meg egyszerre ekkora terhelést.
Az egyes területekről röviden:
Szocialitás
Képet kapunk a szocializációs képességekről: udvariassági szokások, együttműködési és alkalmazkodó képesség, önbizalom, erkölcsi érzék, feladatvállalás és -tartás, stb.
Írásmozgás-koordináció
Ábramásolás a feladat. A formák kivitelezése a vizuális észlelésre, a szem-kéz koordinációra és a finommotorikára épül. A részletek utalnak a részképességek fejlettségére is.
Tapasztalati összefüggés-megértés
A dolgok közötti összefüggések meglátását mérhetjük, mely - többek között - a szókincsre, a logikus gondolkodásra és a szövegértésre is utal. Pl. Ha megbotlunk, eleshetünk. De nem mindig, nem biztos, csak akkor, ha, stb.
Beszédhanghallás
Két képet mutatok. A képeken két különböző dolog szerepel, de megnevezésükben nagyon hasonlóak, pl. pont-bont. Arra kell rámutatni, amelyiket kérem. Ezzel a hallási észlelést, differenciálást és a hallottak értelmezését (szóértést) figyelhetjük meg. Ennek nagy szerepe van a későbbi betű-hang megfeleltetésnél, ami az olvasástanulás egyik alapja (itt), a szövegértésnél, a helyesírásnál és a nyelvtanulásnál is. A beszédhanghallás bizonytalansága a feladat során jól megfigyelhető, sok esetben egyértelműen megmutatkozik a kompenzálás is.
Tapasztalati következtetés
A kisgyerek tapasztalataira épül a feladat. Állítunk valamit, amiből levezethető, amiből következik egy újabb, az előzőre épülő állítás (deduktív gondolkodás).
Relációszókincs
A dolgok egymás közötti viszonyának - téri, idői, hasonlósági, mennyiségi kapcsolatok - megértését, beszédben történő használatát vizsgáljuk. Pl. fent, lent, elé, előtt, közé, között, felvág, levág, stb.
Elemi számlálás, számolás
Először nézzük meg, mi a számlálás és a számolás között a különbség. A számlálás, amikor pl. megszámláljuk a tálban lévő almákat vagy egymás után soroljuk a számokat növekvő sorrendben. A számolás már műveletvégzés, pl. összeadás, kivonás. Méréskor sor kerül számlálásra, műveletekre pálcikákkal, számképfelismerésre, számolvasásra.
A leírt vizsgálaton túl szükséges megismerni az adott kisgyerek testi érettségét, motoros képességét, pl. állóképesség, járásmódok, tájékozódás térben, stb. Az értelmi képességeit, pl. szeriális emlékezet, szándékos figyelem, stb. Az érzelmi, akarati képességeit, pl. feladattudat, szabálytudat, önfegyelem, stb. Így kaphatunk teljes képet. Ha szükséges, egyéni fejlesztési terv kidolgozása és rendszeres fejlesztő foglalkozás javasolt.
Kovácsné Dávid Katalin
fejlesztőpedagógus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése