2012. szeptember 30., vasárnap

APRÓNÉP: Vidám park?

Régi ígéretet teljesítettünk, elmentünk a vidámparkba
Se a gyerekek, se a férjem nem igazán bírják a magasságot, hát felültünk az óriáskerékre. Én a nagyoknak próbáltam mutatni a várost. A férjem a legkisebbel ült és biztatta - vak vezet világtalant. 
"Ne félj! Ezeket a játékokat ellenőrzik." 
Erre Rena: 
"De, ugye a legokosabbak jönnek megnézni?!"

A lehető legjobbakat! 

Kata

2012. szeptember 27., csütörtök

Ez a nap más, mint a többi

Esküvőre voltunk hivatalosak, Rita és Tibi (férjuram unokatestvére) házasodtak össze Nyíregyházán.
A polgári esküvő után az egyházi szertartást a Római Katolikus Templomban tartották, aminek díszeiről, főként aprólékos festéséről és színes ablakairól alig tudtam levenni a szemem. A templom előtti tér is megér egy kis időt. Jót tesz a fájós lábnak, ha az új cipőben igazán csak ülni lehet.
A lakodalom a közeli Verba Tanyán zajlott. Az épületet kivülről az egyszerűség jellemzi. A fehér házfal és a fa kettősének hangulata mindig is tetszett. A jóelőre lefoglalt szoba kellemes volt, az ágy - meglepetésünkre - nagyon kényelmes. És ezt másnap reggel ötkor nem a fáradtság mondatta velünk!
A környezet szép, nyugtató, rendezett. Az esőzések után a fű szépen kizöldült, magához tért, az időjárás pedig kegyet gyakorolt. 
Elviselném még sokáig a szép napsütést!
A tanyán lévő horgásztó két hídja romantikus képekhez annyira nyilvánvaló. A hétvégén nagyon sok horgász üldögélt a parton. Zavargatták a vadkacsákat a zsinegek környékéről. Azok meg, mintha kinevetnék őket, zajongtak, hápogtak. Nem is hápogás volt, hanem valami "há-há-há-há"féle.
A horgásztanya terülj, terülj asztalka a madaraknak. A baromfiudvarból kiszökött pár rutinos csirke, és minőségellenőrzést végeztek a kukoricás-gilisztás-miegymásos tálban.
A baromfiudvarban volt még pulyka, ami messziről nézve komondor méretűnek hatott. A csengősbárányt és a foltos kismalacokat találtam a legaranyosabbnak. Volt gyöngytyúk és liba. Biztos az ő májuk feküdt alma- és hagymaágyon a vendégek örömére a húsleves, a káposzta, a vegyestál és a vaddisznópörkölt mellett.
A horgászokra visszatérve: olyan felszerelésekkel jöttek! Csak néztünk! Volt sátor, hiper-szuper pecabot, ha nevezhetem még annak azokat a futurisztikus, csipogó eszközöket. De csak fogtak egy méretes halat!
A gyerekeknek ez egy paradicsom. Séta a tó körül, jó levegő, a játszótér és az állatok lekötötték őket.
Az egyik legjobb esküvő volt, amin eddig voltam.  A vendégek körasztaloknál foglaltak helyet, ami beszélgetésre is lehetőséget adott. A dekorációt a kála színei, a bézs, a barna és a zöld határozták meg. Egyszerű és visszafogott volt, elegáns. 
Az biztos, hogy a vőfély maximálisan végig vezényelte a ceremóniát. Amikor már kicsit sok lett volna, mindig befejezte a monológokat, a játékot. Ötletes, vidám, szórakoztató volt, látszott, nem kis rutin és készülés van mögötte. Műsorának csúcsa, amikor összeszedte a gyerekeket, és tiritarka göncökbe öltözve bevonult a menyasszony és a vőlegény elé, mint a vőlegény felesége. Nem maradt el a számonkérés és nosztalgia! A főszereplők mellett ő volt a buli lelke. 
Nem voltak túlzások, sem üresjáratok a felszolgálóknak köszönhetően. Észrevétlenül, profin tették a dolgukat.
A zenekart is csak dicséret illeti, ráérzett a vendégek igényére, reggel ötig helytálltak. És a vendégek is elengedték magukat - jó értelemben. Felszabadultan, jókedvűen táncoltak. Rena lányom reggelig ropta. Nem számított, hogy egyedül vagy párban, ő csak táncolt. Lett is izomláza! Krisztiánnak is felejthetetlen marad az esküvő napja! A 18. születésnapján százötven fős buli nem akármi! Az egész család vele örült!
Kevéske alvás, ébresztőnek remélt kávé, kiadós reggeli a megmaradt ételekből, séta a tónál; majd hosszas búcsúzkodás után várt ránk még néhány száz kilométer hazáig.
Szép volt, jó volt, emlékezetes!

A lehető legjobbakat!

Kata

Utóirat: Balázsnak: A "ledfogyatkozást" veled nézte az érdeklődő?

2012. szeptember 18., kedd

APRÓNÉP: Ezzel nem vagyok előrébb

Rena lányom harmadikos. Nem tizenegyedikes! Még csak alsós harmadikos. 
Huszonnyolcan vannak az osztályban, művészeti tagozatra jár. 
Múlt pénteken rövid délutáni kirándulásra mentek, lovaskocsi vitte őket egy vadászházhoz. 
Nem is ez a lényeg. 
Van Renának egy haverja, Peti. Nem a legszelídebb emberke, és sokszor csúnyán beszél. Nem idézném.
Mielőtt felszálltak a lovaskocsira, Rena megkérdezte Petitől, hogy: "Miért beszélsz ilyen csúnyán?"
Erre Peti azt mondta: "Mert hajt a szex."
Rena, miután ezt itthon elmesélte, csak annyit mondott:
"Hát, ezzel most nem vagyok előrébb, hogy miért beszél ilyen csúnyán!"

A lehető legjobbakat!

Kata

2012. szeptember 17., hétfő

Szeptember, szeptember

Most még jó idő van. Napközben még melegnek is mondható. De ha kiterítem a ruhákat száradni, már nem lesz nyárillatuk. Mert szerintem nyáron, a tűző napon száradt ruha - az bizony nyárillatú. 
És rendben is van ez, hiszen ősz közeleg. De én nem szeretem. 
Az én évszakaim a tavasz és a nyár. A nyári kora reggelek hangulatát rendkívül élvezem. Amikor pléddel körülölelve kiülök a kertbe egy bögre tejeskávéval, és csak nézelődök. Még kicsit hűvös van, ott van a levegőben a volt, a régi, az elmúlt, és tudom, hogy egy órán belül itt minden zsongani fog. És ez feldob, mert ez kell, ez a jó, a csakis így.
Megint belekezdünk valamibe. 
Az ősznek és a télnek csak egy-egy részletét, pillanatát, hangulatát kérném, és gyorsan szálljanak tovább. Huss! Höss!
A szeptembert még nyújtanám.
Ne kergessem az időt? Röpül az így is, meg úgy is, tudom. Tapasztalom, átélem. Ahogy mások is.
Evelin és Szépszemű is biztosan szeretik a szeptembert. Az ideit mindenképp! Csillog az a gyűrű! Mesélhetnének Tata romantikájáról!
Rita és Tibor is biztosan szeretik a szeptembert. Egy napját mindenképp. Huszonkettedikén összeházasodnak. 
És Dóri is biztosan szereti a szeptembert, mert huszonkilencedikén megkapja a megérdemelt zöld övet. Tizenöt évesen, egyetlen lányként a csapatban, felnőtt kategóriában, két év alatt.
És reméljük, szeretik azok is, akik most kezdték az első osztályt, a középsőt, a nagycsoportot, a másodikat, a harmadikat, a hatodikat, a kilencediket. És azok is, akiknek huszonharmadikán van a születésnapjuk. 

Egy kicsit elmerengtem...

Na, megyek mosogatni.

A lehető legjobbakat!

Kata

2012. szeptember 11., kedd

KÖNYV: Bálint Ágnes: Szeleburdi család - Ahogy azt Rena elképzeli!

Korábban írtam, ez a könyv napló formájában tárja elénk a háromgyerekes család napjait. Rena lányom olvasónaplót írt, rajzolt. Ebből mutatok be három oldalt. 



És hazahoznak egy pár békát, amiknek legjobb helye természetesen a kádban van. Amit bedugnak. 
És ami csak telik és telik.


És a szomszéd "tisztaságmániás" Olgi néni találkozik egy békával a lépcsőházban.


És Olgi néni nagyon alapos. Minden este benéz az ágy alá, nem rejtőzött-e oda egy rabló. És az is világos, hogy ha az embernek emeletes ágya van, akkor több lesz a szobában a hely.

Így is lehet! 

Ahogy azt Rena elképzeli!



A lehető legjobbakat!

Kata