2016. január 5., kedd

Én is szeretlek...

Egyik este nyolckor már nagyon-nagyon álmos voltam. Lefeküdtem, de a szunyókálásból a fejem fölötti polcon csörgő telefonom felébresztett. Még nem volt késő, este fél kilenc, de el lehet képzelni, mit éreztem.
Kedvenc unokatesóm fia hívott, és elmondta, hogy az apjával fogadtak, vajon felveszem-e még a telefont. ??? Mikor végre magamhoz tértem, megkérdeztem, hogy miben fogadtak. 
Erre azt mondja: - Hát abban, hogy felveszed-e a telefont.
- Oké! De mi volt a tét? Te mosogatsz? Vagy mi?
- Ja, semmi! 





A lehető legjobbakat! 

 Kata