Iskolaérettnek tekinthető az a kisgyerek, akinél kialakult olyan biológiai, pszichológiai és szociális érettség, mely alkalmassá teszi őt az iskola elkezdésre, az iskolai életre. Megérti és elfogadja ezt a számára új helyzetet. Miről van szó?
Felsorolom, mi jellemzi az iskolára felkészült kisgyereket:
Felsorolom, mi jellemzi az iskolára felkészült kisgyereket:
- Elkezdődik a fogváltás, a test aránya megváltozik.
- Kialakul az oldaliság (laterizáció), melynek hatására válik a mozgás összerendezettebbé, finomabbá, a gondolkodás pedig magasabb szintűvé.
- Elemi mozgásokat végrehajt: kúszás, mászás, szökdelés, járásmódok, keresztező mozgások, stb. Végtagjait egymástól függetlenül tudja irányítani. Mozdulatokat, mozgássorokat leutánoz.
- Jó az egyensúlyérzéke.
-
Általánosan tájékozott: személyes adatok, név, lakcím, életkor, család,
napszakok, napok, évszakok, színek, saját környezet.
- Tájékozódik saját testen, tudja az irányokat térben, síkban.
- Tájékozódik saját testen, tudja az irányokat térben, síkban.
- Egyre kevesebb segítséget igényel az
önellátásban (cipőkötés, öltözködés, kézmosás, étkezés, zsebkendő
használata, stb.).
- Új helyzetben nem igényli a szülők jelenlétét.
- Új helyzetben nem igényli a szülők jelenlétét.
-
Igyekszik beilleszkedni, elfogadja a feladathelyzetet, betartja a
szabályokat, kialakul a feladattartás. - Motivált, érdeklődő. Képes
elmélyülni feladatokban. Képes önkontrollra és tűri a monotóniát.
- Képes önálló problémamegoldásra.
- Bizalommal fordul a felnőttek felé. Közösségben vannak kapcsolatai, játszik.
- Kialakul a szándékos figyelem, kizárja a felesleges információkat, koncentrál.
- Rövid távú memóriájának kapacitása növekszik, tároláshoz, előhíváshoz saját módszereket alkalmaz.
- Felismeri a rész és egész viszonyát (pl. ki tud egészíteni egy hiányos rajzot), az alak állandóságot (egy alakzat elfordítva is ugyanaz). Meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. Két hasonló formáról el tudja dönteni, hogy azonosak-e. Meglátja a különbséget.- Mennyiségi műveleteket végez eszközökkel, esetleg elvontan is (eszközök nélkül, fejben), a hatos számkörben jól tájékozódik.
- Képes ábramásolásra, ábrázolására (pl. emberalak részletesen), vonaltartásra, mintakövetésre, nem idegenkedik az író-rajzoló tevékenységtől.
- A hangokat meg tudja különböztetni egymástól.
- Hangképzése tiszta, a hangok érthetőek.
- A hallott számsorokat, összetett mondatokat el tudja ismételni.
- Képes halott történet visszaadására
(Folyamatos, sorrendben helyes, pontos vagy hiányos, saját elemeket sző
bele (konfabuláció)? )
- Képes önállóan mesélni egy képről (mondatalkotás, összefüggések, szókincs, relációszókincs, árnyalt kifejezés).
- Képek rendezésével történetet tud kirakni (időrendi, ok-okozati sorrend), el tudja mesélni.
- Képes mondatokat befejezni (pl. A kutyának négy lába van, a libának ....).
Sok dolgot kell tudnia egy iskolába készülő kisgyereknek?
Nem. Rengeteget.
Gondoljunk csak bele! Ez hatalmas ismeretanyag. Nagyon sok és rendszeres munka kell ahhoz, hogy egy kisgyerek a születésétől kezdve ennyi területen jártasságot szerezzen. Ideális esetben az otthoni környezetben, majd intézményi keretek között a sok-sok szabad és irányított játékkal, játékos feladattal élményszerűen és észrevétlenül tanulja ezeket.
Írásomban nem térek ki az egyéni különbségekre, a speciális helyzetekre, az óvodai és iskolai környezetre és azon többi tényezőre, melyek egy kisgyerek életét, képességeinek kibontakoztatását befolyásolják.
Írásom tájékoztatás a téma iránt érdeklődők számára.
Írásomban nem térek ki az egyéni különbségekre, a speciális helyzetekre, az óvodai és iskolai környezetre és azon többi tényezőre, melyek egy kisgyerek életét, képességeinek kibontakoztatását befolyásolják.
Írásom tájékoztatás a téma iránt érdeklődők számára.
A lehető legjobbakat!
Kovácsné Dávid Katalin
fejlesztőpedagógus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése