Beszéljünk a képességekről 2.

Munkám során számos szakértői véleményt olvastam olyan gyerekekről, akik a részképességek egy vagy több területén elmaradást mutatnak. Az elmaradás olyan problémákat eredményez, melyek az átlaghoz képest nehezítik, akadályozzák a tanulást, a közösségbe való beilleszkedést. Írásom végén felsorolom azokat a területeket, melyek fejlesztésére a bizottságok javaslatot tettek. A felsorolásban nem csak képességek vannak, de a különféle problémák hátterében legtöbbször azok gyengesége áll.  

Ezeket a képességeket szeretném bemutatni a következőkben. Előtte azonban tisztázzunk két fogalmat, az érzékelést és az észlelést. Azért tartom fontosnak ezt is tisztázni, mert az 1. részben leírt tanulási folyamatnak ez is az alapja.

Érzékeléskor a környezetből érkező ingereket érzékszerveinkkel felfogjuk. Látunk, hallunk, ízlelünk, tapintunk, szagokat érzünk. Az érzékelés az észlelés alapja, de maga az észlelés előzetes tudásra épül. Például: hallom egy kulcscsomó csörgését. Számos inger ér adott pillanatban, de ki tudom szűrni a zajok és egyéb információk közül a kulcsok zaját. Nem látom a kulcsokat, mégis tudom, hogy az, mert már korábban megtapasztaltam. Hallottam, láttam, tapintottam, lehet, hogy megnyaltam, használtam. Van róla előzetes tudásom több csatornán keresztül is. Tehát az érzékszerveimmel felfogott inger eljutott az agyamba, s ott - a már meglévő emlékekre támaszkodva - "tudatosult" bennem, mi az, amit éppen érzékeltem.

Most nézzük a megismerő funkciókat, a beszédet, a mozgást, a szociális képességeket. Írásomban nem térek ki arra, hogy egyik terület hogyan hat a másikra, de mindenképp fontos tudni, hogy hatnak egymás fejlődésére, és jó, ha fejlődésük összhangban zajlik.

A megismerő tevékenységekhez (kognitív funkció) sorolható az észlelés (percepció), a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás. A beszédhez tartozik a beszédprodukció, a beszédértés. Mozgásnál megkülönböztetünk nagy- és finommozgást. Szociális képességek alatt az önkiszolgálást és a társas viselkedés szabályainak megtanulását, betartását értjük.


Következő írásomban ezt a négy területet fogom részletezni.

(A bizottságok által fejlesztésre kijelölt területek: auditív észlelés, auditív emlékezet, olvasási technika, szövegértés, önálló szövegfeldolgozás, beszédészlelés, nyelvi, helyesírási szabályok bevésése, betűbiztonság fejlesztése, íráskép, szókincs, figyelem,  koncentráció, vizuális emlékezet, vizuális észlelés, szerialitás, betűdifferenciálás, auditív differenciálás, vizuális differenciálás,  matematikai alapműveletek fejben, írásban, időbeli orientáció,  térbeli orientáció,  auditív figyelem, grafomotorikum, munkatempó fokozása,  irányok kialakítása, tízesátlépés pozitív és negatív irányban, számkörbővítés, önbizalom növelése, síkbeli tájékozódás,  matematikai gondolkodás,  dinamikus olvasás, szabályfelismerés, logikus gondolkodás, kauzális gondolkodás.)

Kovácsné Dávid Katalin

fejlesztőpedagógus

A lehető legjobbakat!