Napköziben az egyik kisfiú ideadott egy fapálcát, hogy vigyázzak rá, nehogy valaki elvegye. Jött a kolléganőm, kérdőn néz. "Ja, nem! Nem nevelőeszköz!" :) Kis idő múlva rohantak hozzám a gyerekek, hogy Andikára rászállt egy darázs és sír. Odamentem. Mondtam, semmi baj, van egy varázspálcám, megoldom. A darázs átmászott a pálcára, onnan meg elrepült. (Közben nagyon reméltem, hogy nem támad rám, mint pár hónapja az erdőben, ahol homlokon csípett egy.) Szóval, nagyon jó szolgálatot tett a pálca! És milyen jó, hogy nem dobtam el! A kisfiú, amikor jött az anyukája, odaszaladt hozzám - se puszi, se pá - kivette a kezemből és hazament.
A lehető legjobbakat!
Kata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése