Felkészült az iskolára?

Iskolaérettnek tekinthető az a kisgyerek, akinél kialakult olyan biológiai, pszichológiai és szociális érettség, mely alkalmassá teszi őt az iskola elkezdésre, az iskolai életre. Megérti és elfogadja ezt a számára új helyzetet. Miről van szó?

Felsorolom, mi jellemzi az iskolára felkészült kisgyereket:

- Elkezdődik a fogváltás, a test aránya megváltozik.

- Kialakul az oldaliság (laterizáció), melynek hatására válik a mozgás összerendezettebbé, finomabbá, a gondolkodás pedig magasabb szintűvé. 

- Elemi mozgásokat végrehajt: kúszás, mászás, szökdelés, járásmódok, keresztező mozgások, stb. Végtagjait egymástól függetlenül tudja irányítani. Mozdulatokat, mozgássorokat leutánoz.

- Jó az egyensúlyérzéke. 

- Általánosan tájékozott: személyes adatok, név, lakcím, életkor, család, napszakok, napok, évszakok, színek, saját környezet.
- Tájékozódik saját testen, tudja az irányokat térben, síkban.

- Egyre kevesebb segítséget igényel az önellátásban (cipőkötés, öltözködés, kézmosás, étkezés, zsebkendő használata, stb.). 
- Új helyzetben nem igényli a szülők jelenlétét.

- Igyekszik beilleszkedni, elfogadja a feladathelyzetet, betartja a szabályokat, kialakul a feladattartás. - Motivált, érdeklődő. Képes elmélyülni feladatokban. Képes önkontrollra és tűri a monotóniát.

- Képes önálló problémamegoldásra.

- Bizalommal fordul a felnőttek felé. Közösségben vannak kapcsolatai, játszik.

- Kialakul a szándékos figyelem, kizárja a felesleges információkat, koncentrál.

- Rövid távú memóriájának kapacitása növekszik, tároláshoz, előhíváshoz saját módszereket alkalmaz.

- Felismeri a rész és egész viszonyát (pl. ki tud egészíteni egy hiányos rajzot), az alak állandóságot (egy alakzat elfordítva is ugyanaz). Meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. Két hasonló formáról el tudja dönteni, hogy azonosak-e. Meglátja a különbséget.
- Mennyiségi műveleteket végez eszközökkel, esetleg elvontan is (eszközök nélkül, fejben), a hatos számkörben jól tájékozódik.

- Képes ábramásolásra, ábrázolására (pl. emberalak részletesen), vonaltartásra, mintakövetésre, nem idegenkedik az író-rajzoló tevékenységtől.

- A hangokat meg tudja különböztetni egymástól.

- Hangképzése tiszta, a hangok érthetőek.

- A hallott számsorokat, összetett mondatokat el tudja ismételni. 

- Képes halott történet visszaadására (Folyamatos, sorrendben helyes, pontos vagy hiányos, saját elemeket sző bele (konfabuláció)? )

- Képes önállóan mesélni egy képről (mondatalkotás, összefüggések, szókincs, relációszókincs, árnyalt kifejezés).

- Képek rendezésével történetet tud kirakni (időrendi, ok-okozati sorrend), el tudja mesélni. 

- Képes mondatokat befejezni (pl. A kutyának négy lába van, a libának ....).

Sok dolgot kell tudnia egy iskolába készülő kisgyereknek? 

Nem. Rengeteget. 

Gondoljunk csak bele! Ez hatalmas ismeretanyag. Nagyon sok és rendszeres munka kell ahhoz, hogy egy kisgyerek a születésétől kezdve ennyi területen jártasságot szerezzen. Ideális esetben az otthoni környezetben, majd intézményi keretek között a sok-sok szabad és irányított játékkal, játékos feladattal élményszerűen és észrevétlenül tanulja ezeket.

Írásomban nem térek ki az egyéni különbségekre, a speciális helyzetekre, az óvodai és iskolai környezetre és azon többi tényezőre, melyek egy kisgyerek életét, képességeinek kibontakoztatását befolyásolják. 

Írásom tájékoztatás a téma iránt érdeklődők számára.

A lehető legjobbakat! 

Kovácsné Dávid Katalin

fejlesztőpedagógus