KATA-STRÓFA: Macskák

Hamu lusta öreg már, csavarogni alig jár.
Szelíd, barátságos, dorombol, 
nem szalad el, ha doromb szól.

Ropi, a kalandor, 
kinek a sok kalandtól veszett már vagy hat élete,
Vigyázz! Egyszer elvág az eke hat éle, Te!

Fincsi, a fekete kandúr, nem tisztel sem kort, sem  egyebet,
a teraszról lelökte az ebet, a matuzsálem vizslát,
s még azt se mondta: viszlát!

A negyedik, kinek neve nincs, kissé furcsa, fekete,
félős remete.

Most négyen egymást melengetve,
pamaccsá tekeredve
- cseppet sem zavarban -,
alszanak a korhadó avarban.





A lehető legjobbakat! 

Kata

KATA-STRÓFA: Tiszta lények

Fondorlat?
Csak gyarkorlat! 
Méreggel mindent átitat.

Rosszindulat?
Csak akarat!
Rosszakarattal befolyásolt kapcsolat.

Veleszületett? 
Azt nem hiszem én.
De formálható, ha egynél több a mindenható.

És formálódik,
és ezt hiszem én, 
ha hat rád egy lény,
kinek lelke még tiszta,
s feléled a remény,
hogy vele az erény jött vissza.



A lehető legjobbakat! 

Kata