Esküvőre voltunk hivatalosak, Rita és Tibi (férjuram unokatestvére) házasodtak össze Nyíregyházán.
A polgári esküvő után az egyházi szertartást a Római Katolikus Templomban tartották, aminek díszeiről, főként aprólékos festéséről és színes ablakairól alig tudtam levenni a szemem. A templom előtti tér is megér egy kis időt. Jót tesz a fájós lábnak, ha az új cipőben igazán csak ülni lehet.
A lakodalom a közeli Verba Tanyán zajlott. Az épületet kivülről az egyszerűség jellemzi. A fehér házfal és a fa kettősének hangulata mindig is tetszett. A jóelőre lefoglalt szoba kellemes volt, az ágy - meglepetésünkre -
nagyon kényelmes. És ezt másnap reggel ötkor nem a fáradtság mondatta velünk!
A környezet szép, nyugtató, rendezett. Az esőzések után a fű szépen kizöldült, magához tért, az időjárás pedig kegyet gyakorolt.
Elviselném még sokáig a szép napsütést!
A tanyán lévő horgásztó két hídja romantikus képekhez annyira nyilvánvaló. A hétvégén nagyon sok horgász üldögélt a parton. Zavargatták a vadkacsákat a zsinegek környékéről. Azok meg, mintha kinevetnék őket, zajongtak, hápogtak. Nem is hápogás volt, hanem valami "há-há-há-há"féle.
A horgásztanya terülj, terülj asztalka a madaraknak. A baromfiudvarból kiszökött pár rutinos csirke, és minőségellenőrzést végeztek a kukoricás-gilisztás-miegymásos tálban.
A baromfiudvarban volt még pulyka, ami messziről nézve komondor méretűnek hatott. A csengősbárányt és a foltos kismalacokat találtam a legaranyosabbnak. Volt gyöngytyúk és liba. Biztos az ő májuk feküdt alma- és hagymaágyon a vendégek örömére a húsleves, a káposzta, a vegyestál és a vaddisznópörkölt mellett.
A horgászokra visszatérve: olyan felszerelésekkel jöttek! Csak néztünk! Volt sátor, hiper-szuper pecabot, ha nevezhetem még annak azokat a futurisztikus, csipogó eszközöket. De csak fogtak egy méretes halat!
A gyerekeknek ez egy paradicsom. Séta a tó körül, jó levegő, a
játszótér és az állatok lekötötték őket.
Az egyik legjobb esküvő volt, amin eddig voltam. A vendégek körasztaloknál foglaltak helyet, ami beszélgetésre is lehetőséget adott. A dekorációt a kála színei, a bézs, a barna és a zöld határozták meg. Egyszerű és visszafogott volt, elegáns.
Az biztos, hogy a vőfély maximálisan végig vezényelte a ceremóniát. Amikor már kicsit sok lett volna, mindig befejezte a monológokat, a játékot. Ötletes, vidám, szórakoztató volt, látszott, nem kis rutin és készülés van mögötte. Műsorának csúcsa, amikor összeszedte a gyerekeket, és tiritarka göncökbe öltözve bevonult a menyasszony és a vőlegény elé, mint a vőlegény felesége. Nem maradt el a számonkérés és nosztalgia! A főszereplők mellett ő volt a buli lelke.
Nem voltak túlzások, sem üresjáratok a felszolgálóknak köszönhetően. Észrevétlenül, profin tették a dolgukat.
A zenekart is csak dicséret illeti, ráérzett a vendégek igényére, reggel ötig helytálltak. És a vendégek is elengedték magukat - jó értelemben. Felszabadultan, jókedvűen táncoltak. Rena lányom reggelig ropta. Nem számított, hogy egyedül vagy párban, ő csak táncolt. Lett is izomláza! Krisztiánnak is felejthetetlen marad az esküvő napja! A 18. születésnapján százötven fős buli nem akármi! Az egész család vele örült!
Kevéske alvás, ébresztőnek remélt kávé, kiadós reggeli a megmaradt ételekből, séta a tónál; majd hosszas búcsúzkodás után várt ránk még néhány száz kilométer hazáig.
Szép volt, jó volt, emlékezetes!
A lehető legjobbakat!
Kata
Utóirat: Balázsnak: A "ledfogyatkozást" veled nézte az érdeklődő?
